udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5
találat
lapozás: 1-5
Intézménymutató:
Amerikai Magyar Koalíció
1996. szeptember 4.
Markó Bélának, az RMDSZ elnökének megnyitó szavai után zárt ülésen kezdte meg munkáját szept. 4-én Pápán a magyar-magyar találkozó, amelyen megjelentek a határon túli magyar szervezetek képviselői, valamint a magyar parlamenti pártok képviselői, a kormány képviselői viszont távol maradtak. Több ellenzéki pártot első embere reprezentált, Orbán Viktor a Fideszt, Lezsák Sándor az MDF-et és Ghiczy György a KDNP-t. Lezsák Sándor bízik abban, közölte az MTI munkatársával, hogy a magyar-magyar találkozó mihamarabb intézményesül és egyeztető tanács jön létre a Kárpát-medencében élő magyarság képviseletével. A találkozó résztvevői között szétosztották Tőkés László Illúziók nélkül című állásfoglalását, amelyben elítélte a magyar kormány engedékenységét és kifejtette, hogy az alapszerződés jelenlegi szövegének aláírása a tarthatatlan kisebbségi helyzetet állandósítja. Megütközéssel fogadták a megjelentek a hírt, hogy szept. 16-án Temesváron fogják aláírni az alapszerződést. Orbán Viktor emlékeztetett: a júliusi magyar-magyar csúcs nyilatkozatában szerepelt, hogy valamennyi aláíró az autonómiát tekinti a határon túli kisebbségek identitás-megőrzési előfeltételének. Ezzel szemben az alapszerződésben az autonómiát gyakorlatilag kizárták, ami szerződésszegés. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke kifejtette: az MVSZ támogatja, hogy a magyar-magyar találkozók rendszeressé váljanak. Felállítottak egy irodát, amelynek az a célja, hogy éppen az alapszerződések nyomán történő visszásságokról adjon tájékoztatást a nemzetközi szervezeteknek. Eörsi Mátyás /SZDSZ/ cáfolta, hogy a kormány eltért a korábbi magyar-magyar csúcs megállapításaitól és kiállt az alapszerződés mellett.- Közös közlemény kiadásával, de politikai nyilatkozat kiadása nélkül zárult Pápán a magyar-magyar találkozó. A közlemény szerint a résztvevők elemezték az eltelt időszak eseményeit. Bizottságot hoztak létre, mely elemzést készít az eddig aláírt alapszerződések hatásáról, kitérve arra, hogy alakult az adott országokban a magyarság helyzete. Az elemzések alapján a magyar-magyar csúcs ajánlásokat készít a teendőkről a nemzetközi pártszövetségek, a parlamentek és az érintett kormányok részére. További szakértői munkacsoport az autonómiakoncepciókat egyezteti. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./ Jelen volt az Amerikai Magyar Koalíció küldöttsége is. Tőkés László furcsa és kicsinyes viszonyulásnak nevezte azt, hogy a kormány nem vett részt a megbeszélésen. Felvetődött az is, hogy a magyar kisebbségek közös irodát nyissanak Brüsszelben. Tőkés László komoly eredménynek nevezte, hogy Pápán sikerült megmenteni a magyarok közötti együttműködést. Markó Béla folytatásnak és újrakezdésnek nevezte az eszmecserét, olvasható Nagy Iván Zsolt tudósításában. /Magyar Nemzet, szept. 5./ Csapody Miklós az Új Magyarország munkatársának, Udvardy Zoltánnak elmondta, hogy a kormány távolmaradását a tanácskozásról nem kivonulásként értékeli. "Nem lenne értelme nemzeti stratégiát keresni a kormány nélkül" -fejtette ki, hozzátéve: a tanácskozás résztvevői joggal várják el azt, hogy a kormányzat a következő csúcs összehívói között legyen. Markó Béla a kormányzati távolmaradásról elmondta: szept. 2-áig úgy tudták, hogy a HTMH és a kormány képviselői is jelen lesznek. /Új Magyarország, szept. 5./2001. május 11.
Tőkés László református és Tempfli József római katolikus püspök a Partiumi Énekkar tagjaival együtt hosszú észak-amerikai körúton vettek részt. A körútról Tőkés László adott tájékoztatást. Ökumenikus útról volt szó. Az "ökuménia üzenetét, az egyetemes keresztyén nemzeti összefogás üzenetét Erdély szellemében, másfelől pedig a magyar felsőoktatás ügyének a képviseletét" vállalták Partiumi Énekkarral együtt. Tizenöt fellépésük volt, magyar helyszíneken, református és katolikus templomokban, amerikai termekben és művelődési házakban. A Berkesi Sándor debreceni Liszt-díjas karnagy által vezényelt énekkar mellett felléptek szólóművészek és az egyetem tánckara is. Tolnay István előadó-tanácsos minden előadás alkalmával magáról az egyetemről tartott beszámolót. New York, Washington, New Brunswick Detroit, Chicago, Cleveland, Buffalo, majd Kanadában Torontóban, valamint Niagara Falls voltak a fellépések színhelyei. A Hámos László vezette Magyar Emberjogi Alapítvány és az Amerikai Magyar Koalíció tagjai segítettek abban, hogy találkozzanak a kormányzat képviselőivel, látogatást tettek a Fehér Ház különböző hivatalaiban, a Kongresszusban és a Külügyminisztériumban is. Két központi kérdést, az egyházi és közösségi ingatlanok, illetve a magyar nyelvű felsőoktatás ügyét helyezték előtérbe. /Ökumenikus amerikai körút erdélyi szellemben. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 11./2002. január 18.
Az Amerikai Magyar Koalíció azt kéri Ronald Weisertől, az Egyesült Államok pozsonyi nagykövetétől, hogy emelje fel szavát a szlovák tisztségviselők részéről a szlovákiai magyarokkal szemben még ma is túl gyakran tapasztalható gyűlöletbeszéd és intolerancia ellen. Egyebek közt erről számolt be a Lauer Edith elnökasszony vezette Magyar Amerikai Koalíció (az Egyesült Államokban bejegyzett, országos nonprofit szerveződés) abban a tájékoztatójában, amelyből kitűnik, hogy a szervezet vezetői az elmúlt héten megbeszélést folytattak a téli szünet alatt Washingtonban tartózkodó, Jugoszláviában, Szlovákiában, illetve Romániában akkreditált amerikai nagykövettel. William Montgomery belgrádi nagykövet figyelmét a vajdasági autonómia helyreállítását célzó törekvésekre igyekeztek ráirányítani. Michael Guest bukaresti nagykövettel alaposan megvitatták az egyházi javak visszaszolgáltatásának kérdéseit, és átadták a nagykövetnek 1632 elkobzott egyházi vagyon listáját. Kérték Michael Guestet, adjon hangot annak, hogy ellenzi a román kormányzati tisztségviselők körében növekvő magyarellenes retorikát. /Magyar amerikaiak intolerancia-ellenes fellépése. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 18./2002. december 16.
A Csíkszeredában működő Julianus Alapítvány dec. 14-én osztotta ki tizedik alkalommal a szórványban élő magyarság megmaradásáért kifejtett munkát jutalmazó elismerést. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásában játszott szerepéért Julianus-díjjal tüntették ki Orbán Viktor volt magyar kormányfőt, mellette Ali Kabul, a rodostói Rákóczi Múzeum igazgatója; Jan Mulder, a holland parlament felsőházának tagja; Konkoly Thege István, a Johannita Lovagrend kancellárja; Havadtői Sándor amerikai magyar nyugalmazott református lelkipásztor és Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció vezetője részesült a kitüntetésben. A díjkiosztó ünnepséget tudományos konferencia előzte meg. A rendezvényre meghívást kapott valamennyi eddigi díjazott - neves erdélyi, magyarországi, felvidéki és tengerentúli magyar közéleti, politikai, egyházi személyiség, pedagógus. Az eddigi 51 kitüntetettből harmincan vettek részt A magyarság jövője a XXI. században témájú fórumon. Orbán Viktor, aki elfoglaltsága miatt nem lehetett jelen a díjkiosztó ünnepségen, a tervek szerint 2003 pünkösdjén, a csíksomlyói búcsú alkalmával veszi majd át a díjat Csíkszeredában. /Julianus-díjat kapott Orbán Viktor. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 16./2005. október 22.
Dr. Ludányi András egyetemi tanár az ITT-OTT Magyar Baráti Közösség 2005. évi reménység-tavi találkozóról készített összegzésében kiemelten foglalkozott az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc idei, valamint a jövő évben esedékes, 50. évfordulóra tervezett megemlékezésekkel. Úgy tűnik, hogy 1956. októberi élménye a szétszórtsági – Ludányi András kifejezése – magyarok körében elevenebb, mint a Kárpát-medencében. A Lake Hope-i találkozó szellemiségét meghatározó személyiségek jelentős részének konkrét élménye 1956, majd az ezt követő menekülés, a hontalanság, a hazából való kirekesztettség okozta trauma Jelenleg azok ,,emlékeznek” nagy csinnadrattával az ,,eseményekre”, akik a barikád másik oldalán álltak. Ludányi András kifejtette: ,A magyarság történetében Trianon a mélypont – 1956 a magyar szabadság csillagzata, amelyet nem távolról kell szemlélnünk, hanem az ötvenhatos eszméket magukhoz ölelő magyar szervezetekben, a cserkészmozgalomban kell tovább éltetni”. 1956 volt a központi témája a Magyar Baráti Közösség Lake Hope-i közgyűlésének is. Lauer Edit, az Amerikai Magyar Koalíció Igazgatótanácsának nyugalomba vonult elnöke személyes élményeiről beszélt, arról, hogy akkor a Parlament előtt 14 évesként volt jelen, édesanyja a körtéri patikában a sebesülteket látta el, a család bekapcsolódott a Molotov-koktél készítésbe is. Az amerikai magyarok ’56-os megemlékezéseiben templomi istentiszteletekre kerül sor, 1956-os filmeket vetítenek, ’56-os témájú vándorkiállítást is útnak indítanak. Lauer Edit lánya, Andrea ’56-os számítógépes szerepjátékot szerkesztett, amelyet folyamatosan bővít. A tervezett Oral History project kezdete máris megtalálható a www.freedomfighter56.com címen. Tervezik továbbá egy, az ötvenhatos élő emlékezetre alapozott kötet kiadását is. Dr. Somogyi Balázs, az MBK gondnoka egy New York székhelyű Ötvenhatos Nagybizottság létrehozásának tervéről szólott. Mózsi Ferenc (Chicago) költő, könyvkiadó és könyvforgalmazó a könyvkiadásról szólott, ezek között a Corvin-közi csatákat említette, Kormos kövek címen’56-os verset publikálnak. 1956 méltó megünneplése akkor válna teljessé, ha a magyar nemzet otthoni és elszakított részei, olyan intézményrendszert működtethetnének, és olyan vezetőszemélyiségeket emelnének az ország és a nemzet élére, akik ’56 igazi eszmeiségét képviselik, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: 1956 – és a szétszórt magyarok (Észak-amerikai portyán). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 22./
lapozás: 1-5